A kiskereskedelem bevétele 5 százalékkal nőtt, mintegy 1 370 milliárd forintra a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer kategória eladásából, 2011. december-2012. november között, az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva. Mennyiség szempontjából változatlan maradt a forgalom.

Emelkedett ugyan az élelmiszerek átlagára, az emberek mégsem vásároltak kevesebbet. Ennek egyik jelentős oka, hogy a magyar fogyasztók többsége olcsóbb élelmiszerre váltott az elmúlt év folyamán – állapítja meg Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – A Nielsen a tavalyi harmadik negyedévben feltárta, hogy a felmérés során megkérdezettek 85 százaléka változtatott költési szokásain az egy évvel korábbihoz képest azért, mert spórolni szeretne. Közülük a legnagyobb rész, 67 százalék úgy takarékoskodik, hogy igyekszik olcsóbb élelmiszereket vásárolni. Utána következik, hogy 64 százalék kevesebb háztartási energiát használ, majd 53 százalék új ruhára költ kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Változnak a fogyasztási szokások abban az irányban is, hogy a háztartások egy részében gyakrabban főznek otthon. Többet adtak el ugyanis a boltok például tejfölből 2, margarinból 6, túróból 5, lisztből 1, vajból 2 százalékkal, éves összehasonlításban.

Ezzel kapcsolatban Melisek Eszter idézi egy másik Nielsen-kutatás eredményét: tavalyelőtt a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költéseinek 3,3 százalékát fordította otthonon kívüli étkezésre. A múlt év hasonló időszakában már csak 2,5 százalékot. Ez huszonkilenc vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél kevesebb pénzt otthonon kívüli étkezésre csak a románok adtak ki, 1,9 százalékot.

A szokatlanul meleg tavaszi és a forró nyári napok miatt a szomjoltó italok egy része, továbbá jégkrém iránt nőtt meg a kereslet. Amíg összességében az élelmiszer mennyiségi eladása változatlan maradt, addig sörből 1, ásványvízből 2, jeges teából szintén 2 százalékkal többet adtak el 2011. december-2012. november között, mint egy évvel előtte. Jégkrémnél plusz 11 százalékot regisztrált a Nielsen, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató globális vállalat.

De nem csak az időjárás ösztönözte a szomjoltó italok bolti forgalmát, mert a gyártók is tettek erőfeszítéseket a kínálat javítása érdekében. Például ízesített sörökkel jelentek meg a magyar piacon, ezáltal bővítették a választékot, és új vásárlókat nyertek meg a kategóriának.

Változnak a fogyasztási szokások mellett a vásárlási szokások is. A vevők kiadásaiból a korábbiaknál nagyobb rész jut a lakóhely közeli üzlettípusokra. Ennek egyik következménye, hogy az élelmiszer értékben mért teljes hazai forgalmából a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése 34 százalékról 36 százalékra emelkedett, egyik évről a másikra. Ezzel egyidőben a 2 500 négyzetméternél nagyobb üzlettípus mutatója 31 százalékról 29-re csökkent.

Megállt a legutóbbi években érzékelhető tendencia, amely szerint a 400 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részaránya szinte folyamatosan csökkent. Az elmúlt tizenkét hónap során az élelmiszer kiskereskedelem teljes bevételéből ugyanúgy 35 százalék jutott rájuk, mint egy évvel korábban.

Figyelemre méltó, hogy a hagyományos kis boltok közül mind az 51-200 négyzetméteresekben, mind az 50 négyzetméteres és kisebbekben nagy mértékben nőtt például az ásványvíz, margarin, jégkrém, gabonapehely és -szelet forgalma, mennyiség szempontjából.

Értéket tekintve a Nielsen által mért élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmú tíz kategóriából négynek a bolti forgalma emelkedett az átlagos 5 százaléknál nagyobb, 6-8 százalékos arányban: feldolgozott hús, szénsavas üdítőital, kávé, ásványvíz, tejföl és gyümölcsjoghurt.