Az ügyészség szerint a vádlottak 2007-2008-ban haszonszerzés céljából, részben engedély nélkül végeztek őssejtkezeléseket, ennek során megtévesztették a hozzájuk forduló gyógyíthatatlan betegeket a kezelés várható eredményét illetően, és tőlük több millió forintot, illetve több tízezer dollárt vagy eurót kértek.
A kezelésekhez szükséges embrionális őssejtek beszerzése érdekében egyes vádlottak, illetve cégük együttműködési megállapodást kötött négy dunántúli városi kórházzal a szülészeti osztályokon elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortumok biztosítására. Ez alapján több száz abortumból az egyik vádlott mintegy másfélszáz őssejtdózist állított elő. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos azonban elutasította a terápiás felhasználáshoz szükséges engedélyek kiadását, mert bár az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek szakmailag, jogilag és etikailag egyaránt megalapozottak. A kiadott engedélyek vizsgálatra, tárolásra vonatkoztak, másféle klinikai alkalmazásra, terápiára nem.
A terápiás felhasználás engedélyezését célzó beadványok többszöri elutasítása ellenére 2007 nyarától megkezdődtek az őssejtkezelések. Az ügyészség szerint a vádlottak tudták azt, hogy nincs hatósági engedélyük az emberi sejtek haszonszerzés céljából történő eladására, továbbá azt is, hogy a gyógyulás, illetve jelentős állapotjavulás reményével kecsegtető tájékoztatásuk valótlan. Az ígért eredményt ugyanis az orvostudomány jelenlegi állása szerint még valószínűsíteni sem lehet, az esetleges mellékhatások és következményeik pedig ismeretlenek.
Az ügyészség a történteket csalásnak minősítette, és felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A törvényszéki tanács elnöke a szerdai tárgyaláson elmondta, hogy a kerületi bíróság, ahová a vádirat érkezett, úgy ítélte meg, hogy a vádirati tényállás emberi test tiltott felhasználása bűncselekményének is minősülhet, amelyben a kerületi bíróságnak már nincs hatásköre eljárni, ezért továbbította az ügyet a törvényszékre.
Az őssejtügyben megvádolt professzor a tárgyaláson írásbeli vallomását olvasta fel, kérdésekre nem válaszolt. Azt hangsúlyozta, hogy nem a haszonszerzés vezette, hanem a szenvedőkön akart önzetlenül segíteni, és mindig orvosi esküjéhez híven járt el.
A harmadrendű vádlott hosszan ismertette orvosi, tudományos pályafutását, a plasztikai sebészet területén végzett úttörő tevékenységét. Beszélt magánklinikájáról, amelyben az őssejtkezelés érdekébe több száz milliós beruházást is végrehajtott, és több alkalommal ingyen kezeltek rászorult betegeket. Szerinte már csak ezért sem lehet haszonszerzési célzatról beszélni.
A professzor állította, hogy szándéka a hazai őssejtkutatás bázisának létrehozása volt, nem a haszonszerzés. Azon dolgozott, hogy a magyar betegeknek ne kelljen külföldre utazniuk bizonyos kezelések miatt.
A harmadrendű vádlott a történtekről elmondta, hogy úgy érzi, üzlettársai az ő orvosi reputációját használták ki, de nem tartották be a megállapodásokat ,és ő végül kiszorult a saját laboratóriumából, utólag már abban sem biztos, hogy egyes vádlott-társai a betegek érdekeit nézték-e. A professzor károsultnak érzi magát, és hangsúlyozta, hogy az ügyészség állításával ellentétben vádlott-társai soha nem beszéltek neki jelentős üzleti haszonról.
A professzor azzal kapcsolatban, hogy a vád szerint megtévesztették a betegeket, azt hangoztatta, hogy nem ő tájékoztatta őket. A tájékoztatás egyébként is csak feltételes módban utalt a lehetséges kedvező fejleményekre, de egy-egy orvosi eljárás alkalmazásakor amúgy sem lehet százszázalékos eredményt ígérni - tette hozzá.
A harmadrendű vádlott nyomozati vallomásaiból kiderült, hogy a vádbeli időszak előtt egyik vádlott-társa Barbadoson működtetett őssejtklinikát.
Az őssejtper az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik jövő héten. A másodrendű, ukrán származású, amerikai állampolgárságú vádlott rossz egészségi állapota miatt egyelőre nem tud megjelenni a tárgyalásokon.