- mondta Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs igazgatója kedden Budapesten.

A bankszövetség, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) közös sajtótájékoztatóján elhangzott: az adathalászat kiszűrésére nincs technikai megoldás, ezért rendkívül fontos a felhasználók biztonságtudatos magatartása.

Sütő Ágnes elmondta: nő az elektronikuspénz-forgalom nagyságrendje, Magyarországon 9 millió bankkártya és 10,6 millió bankszámla van, és az Európai Központi Bank szerint Magyarország az 5. legbiztonságosabb bankkártyát használó ország az Európai Unióban.

A bankok, szolgáltatók sokat tesznek, hogy a pénz biztonságban legyen, de ez kevés, ha az óvatlan ügyfél nem figyel oda, és engedve a sürgetésnek, a nyeremény ígéretének, saját maga adja meg bizalmas adatait, esetleg utal egy ismeretlennek - tette hozzá.

Azt mondta, információik szerint havonta több mint száz, adathalászok által elkövetett bűncselekmény válik ismertté, de az esetek jelentős része rejtve marad, így becslések szerint akár a több ezret is meghaladhatja a károsultak száma évente. Jelezte: az adathalászoknak elutalt pénz visszaszerzésére alig van esély, mert mire kiderül a csalás, már továbbutalták az összeget.

Tánczos Miklós ezredes, főkapitányi biztos a mobiltelefonos csalásokról szólva azt mondta, 2016-ban tapasztalták, hogy megnőtt a nyereményjátékra hivatkozva mobiltelefonos feltöltést kérő esetek száma.

Egy másik elkövetési mód az volt, hogy szolgáltató nevében értékesebb tárgynyereményt ajánlottak fel a csalók, és ennek készpénzre váltásához kérték el a sértettek bankszámlaszámát, azonosító kódját, személyi adatait, adókártyaszámát. Gyakori volt az is, hogy közműszolgáltató nevében, pár hónapos elmaradásra hivatkozva próbáltak egy bizonyos összeget kicsalni az áldozattól.

Közölte: 2016-ban 2247, tavaly 2748, idén az első nyolc hónapban 875 telefonos csalásról érkezett bejelentés a rendőrségre. A csökkenés oka, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók korlátozták az egy felhasználó által birtokolható feltöltőkártyák számát, valamint hogy a rendőrség aktív felderítő tevékenységbe kezdett. Jelezte: a rendőrség tudomására jutott, adathalászatból származó kár a több százmillió forintos nagyságrendet is eléri.

Bencsik Balázs, az NKI igazgatója arról beszélt, a szervezet az internetes adathalászatról rendelkezik információkkal, ezek szerint az év első nyolc hónapjában 30 százalékkal nőtt az adathalász-támadások száma a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest.

Azt mondta, az adathalász ("fishing") levelek közös jellemzője, hogy általában bank nevében érkeznek. A küldemények valódiaknak tűnnek, de egy kis odafigyeléssel ki lehet szűrni ezeket. A sürgető hangnemből, a nem szokványos csatolmányból (például tömörített állomány), a nyelvezetből, a helyesírási hibákból felismerhetőek az ilyen levelek - sorolta. Kiemelte: a szolgáltatók soha nem kérik elektronikusan, e-mailben a jelszó módosítását, ez is gyanakvásra ad okot.

A szakértők azt tanácsolják, soha ne a levélben található hivatkozást megnyitva intézzék az ügyeket a felhasználók, mert azok csali weboldalakra irányíthatják át őket, az ott megadott információk az adathalászokhoz kerülnek. A csatolmányok pedig vírusokat tartalmazhatnak. A szakértők ajánlják az adathalászati szűrők beállítását a webböngészőkben, továbbá az általános gyanakvást.

Németh Ágnes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője azt tanácsolta, hogy amennyiben valaki telefonon, ismeretlenül, bank vagy szolgáltató nevében pénzt kér, a hívott fél az általában használt csatornán - és nem a csaló által megadott számon - tárcsázza a szolgáltatót, és tisztázza a tartozás, nyereményjáték részleteit.

Kiemelte azt is, senki ne higgye el, hogy ha nem játszott, akkor is terem számára nyeremény.

Azt tanácsolta, hogy aki úgy érzi, csalás áldozata lett, értesítse a rendőrséget, az érintett szolgáltatót és a bankot is.

Bencsik Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy októberben van az európai kiberbiztonsági hónap, a www.kiberhonap.hu oldalon tanácsokat adnak az internetes csalások elkerülése érdekében.